Amfitheatro

Mai válságokkal terhes világunkban az ember globális kiszolgáltatottságában, túlélésének érdekében fogodzkodókat keres, melyet kizárólag múltunk erkölcsi-etikai történetiségének vázszerkezetében találhatja meg. Sophokles Antigone drámájának intenciói 2000 év óta érvényesek, újraértelmezésük a mű modern adaptációja -akár egy színházi előadás keretében tényleges „ segítséget nyújthat „ létünk bonyolult létszerkezete értelmezésének szövevényében.
Platon és Arisztoteles sok mindenben ellentmondott egymásnak, de a demokrácia szükségességét mindketten pejoratív módon ítélték meg. Pontosan látták, hogy a közérdek és a magánszféra nehezen egyeztethető össze. Az Antigone nemcsak a zsarnokság és a testvéri szeretet összetűzése, hanem a közösség és az egyéni érdek követelményének emblematikus probléma felvetése.
Az ember rendeltetésének nincs más lehetősége, mintsem ennek a feloldhatatlan ellentmondásnak a „harmonikus rendbe állítása” az erre való okvetlen törekvés. Ebben az útkeresésben válhat az ember Sophokles nyomán a „legcsodálatosabb lénnyé”.

Görög zenés, performance est
A görög entexno szó az nem mást jelent mint egy újfajta, modern zenei irányzat, a görög népzenéből fakad, a görög ritmusból és dallamokból, mondhatjuk művészdalnak is. A számok lírikus témái gyakran híres görög költők munkáján alapulnak. Ezek a dalok egyértelműen megkülönböztethetők az egyszerű népi daloktól. A görög zene e fajta művészeti ága, stílusa Görögországban az 50 évek végén jelent meg Vasilis Tsitsanis és Manolis Chiotis görög zeneszerzők és előadók vezetésével. Az endehno leghíresebb és legismertebb első zeneszerzői Mikis Theodorakis és Manolis Hatzidakis voltak. E két görög zeneszerző olyan neves görög költők verseit zenésítették meg mint Georgios Sefiris, Odysseas Elytis, Nikos Gatsos, Tasos Livaditis és Giannis Ritsos. Magyarországon előszörre lesz hallható egy ilyenfajta zenei koncert.
Közös koncert a Kőbányai Görög Önkormányzattal.

A frissen összeállt BalkanAnatolia egy rég dédelgetett álom megvalósulása. A nemzetiségi vonalon, egymást ismerő és együttműködő zenészek és előadóművészek együttese. A Balkán a balkán népzenére és nemzetiségre utal: görög, szerb. bolgár vonatkozást és zenei világot jelöl. Az Anatolia pedig a kelet, a keleti örmény hangzást, és így e kettő ötvözetét kívánja tükrözni .A világzenei koncertben az anyanyelvű dalokat, duetteket, táncbetéteket, élő zene kíséri, és adja meg alapját, a nem mindennapi zenei világnak! A BalkanAnatolia egy olyan világzenei, nemzetiségi koncert, Show,amely négy nemzetiséget fog össze, karol fel a bolgár, a görög, az örmény, és a szerb zene világából. A kocert főszervezője az Amfitheatro színház.

Várni foglak minden este
Oda viszlek, ahova csak kéred
Azt akarom, hogy megszeress te beste
Oltsam el a szívem lángját érted

Egy zenés-táncos színházi előadás, melyben Markos Vamvakaris rembetiko műfajú dalai zendülnek fel. A rembetiko görög városi zene, a görög népzenei hagyományokon, és a kis-ázsiai zenén alapszik. A XX. században Athénban, Pireuszban és Thesszalonikiben alakult ki ez a zenei stílus, aminek jellemzője, hogy ezek a dalok tele vannak fájdalommal, szenvedéllyel, keserűséggel, csalódással és mindezeket meghaladni kívánó örömmel, vidámsággal, bőséges öniróniával és humorral. A művész, a „Nagy Rembetis” életét és legnagyobb műveit kísérhetjük végig a zenés perfomance darabban. Csendüljön fel az autentikus buzuki hangja, a görög vagányok jöjjenek fel a színpadra, táncosok és hölgyek álljanak készen, ébredjen fel ennek a görög zenei világnak a ritmusa és lelke! Az előadás Markos Vamvakaris halálának 50. évfordulója alkalmából kerül színpadra.

Az örök barátság ami összeköt minket az nem máson alapszik mint, a kultúra, a mentalitás, a tánc, a közös életérzés, a gasztronómia, a vallás és természetes nem más, mint a “Balkán” illetve annak zenéje. Az előadásban közreműködnek görög – szerb professzionális zenészek és színészek, illetve egy történelmi áttekintésnek is lehetünk szemtanúi a két nép vallási és kulturális életének.

A színműben Magyarországon élő görög származású színészpalánták játszanak, akik az Amfitheatro Színház növendékei és a társulat művészei. Beloianniszból a görög faluból közreműködik a Beloianniszi Kulturális Egyesület Táncsoportja, akik az akkori történelmet elevenítik fel és fejezik ki görög táncokkal. A Helidonaki Hagyományőrző Tánccsoport is részt vesz a darabban, akik művészi táncokkal színesítik az előadást. „Szabadság vagy halál!”A „Kolokotronis élete” című színműn keresztül, megismerhetjük a főhős életét, munkásságát és természetesen a görög forradalomban véghez vitt történelmi szerepét.
Miként válhatott egy álom valósággá? Mit takar Kolokotronis személyisége,aki egyben hősként jelenik meg előttünk?Miképp tudta végig vezetni a görög forradalmat? Kik voltak a támaszai?Miről számolnának be a forradalom hősei, ha ma köztünk élnének? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Dramatizált történetek, narratívák és dalokon keresztül „Villannak fel újra meg újra a dicső múlt évei!”«Μας ξανάρχονται ένα – ένα χρόνια δοξασμένα»!

Mai válságokkal terhes világunkban az ember globális kiszolgáltatottságában, túlélésének érdekében fogodzkodókat keres, melyet kizárólag múltunk erkölcsi-etikai történetiségének vázszerkezetében találhatja meg. Sophokles Antigone drámájának intenciói 2000 év óta érvényesek, újraértelmezésük a mű modern adaptációja -akár egy színházi előadás keretében tényleges „ segítséget nyújthat „ létünk bonyolult létszerkezete értelmezésének szövevényében.
Platon és Arisztoteles sok mindenben ellentmondott egymásnak, de a demokrácia szükségességét mindketten pejoratív módon ítélték meg. Pontosan látták, hogy a közérdek és a magánszféra nehezen egyeztethető össze. Az Antigone nemcsak a zsarnokság és a testvéri szeretet összetűzése, hanem a közösség és az egyéni érdek követelményének emblematikus probléma felvetése.
Az ember rendeltetésének nincs más lehetősége, mintsem ennek a feloldhatatlan ellentmondásnak a „harmonikus rendbe állítása” az erre való okvetlen törekvés. Ebben az útkeresésben válhat az ember Sophocles nyomán a „legcsodálatosabb lénnyé”.